A jó épületgépészeti rendszer az, amelyik a szükséges komfortot a lehető legkisebb energiafelhasználással, megfelelő biztonsággal, alacsony zajjal és egyszerű üzemeltetéssel biztosítja – és mindezt úgy, hogy a rendszer hosszú távon is megbízhatóan működik.
-
A jó épületgépészeti rendszer titka nem egyetlen berendezés, hanem az, hogy az egész rendszer együtt, összehangoltan működik.
A legfontosabb 8 alapelv
- Jó hőigény- és hűtési igény számítás
- Ne „négyzetméter alapján” válasszuk ki a hőszivattyút, kazánt vagy fan-coilt.
- A túlméretezés és az alulméretezés is problémát okoz.
- Alacsony hőmérsékletű fűtés
- Padló-, fal- vagy mennyezetfűtés esetén a hőszivattyú sokkal hatékonyabban működik.
- A cél például nem 55 °C-os előremenő, hanem lehetőleg 30–40 °C körüli rendszer.
- Helyes hidraulikai méretezés
- Megfelelő csőátmérők.
- Megfelelő térfogatáramok.
- Beszabályozható körök.
- Ne legyenek indokolatlanul nagy nyomásveszteségek.
- A hőtermelő és a hőleadó legyen összhangbanhőszivattyú → hidraulika → szabályozás → hőleadók → épület
- együtt legyen megtervezve.
- Például egy 12 kW-os hőszivattyú önmagában még nem jelent jó rendszert. Fontos, hogy:
- Jó szabályozás
- Időjáráskövetés.
- Helyiségenkénti vagy zónaszabályozás, ahol szükséges.
- Megfelelő szivattyúszabályozás.
- A rendszer ne kapcsolgasson folyamatosan ki-be.
- Szellőzésnél ne csak a légmennyiséget nézzük
- légsebesség
- nyomásveszteség
- zaj
- légelosztás
- hővisszanyerés
- Energiahatékonyság mellett legyen egyszerűen üzemeltethető
- Ez nagyon fontos. Egy rendszer lehet műszakilag zseniális, de ha a kezelő nem érti, mit kell beállítani rajta, akkor a gyakorlatban nem lesz jó.
- A tervező gondoljon a kivitelezőre és a karbantartóra is
- Szerintem ez az egyik legfontosabb különbség egy átlagos és egy jó épületgépészeti terv között.
Amit a terven meg lehet oldani, azt ne a kivitelezőnek kelljen a helyszínen kitalálnia.
- Jó hőigény- és hűtési igény számítás
ITT KÉRHET AJÁNLATOT A GÉPÉSZETI RENDSZER MEGTERVEZÉSÉRE